Nevezetességek, látnivalók

A Garammenti Múzeum 1952-ben városi múzeumként jött létre. Gyűjteményéhez jelenleg több mint 12 000 tárgya tartozik. Székhelye az egykori városháza 14. század 2. feléből származó, eredetileg négyszintes gótikus épülete, amelyet a 18. század közepén átépítettek és kulturális műemlékként tartanak nyilván. Gyűjteményi alapjában régészeti leletek, a bányászatot, kézművesipart és népi kézművességet (fazekasmesterséget, üvegfúvást, fafaragást) idéző műemlékek, fegyverek, numizmatikai műemlékek és a régió, mindenekelőtt Újbánya városának történelmét dokumentáló műalkotások találhatók. Évente 10 – 12 különféle tematikájú kiállítást szerveznek. Az intézményben igény esetén különleges tanórák kerülnek megszervezésre.

A tanösvény kiindulási pontja az Újbánya részét képező Óhuta. A résztvevők megtekinthetik az Óhutai vízesést, a Jašek sziklát, a Sedlo sziklát, a Jazerec, a Bujak-hegycsúcs, a Vojšín, az Andezit kőtenger és a Kisülés. A tanösvény alapvető információkat nyújt Vojšín, a Buják-hegycsúcs és Chotár természeti környezetének történetéről. A tanösvény útvonala túlnyomó részben erdős környezetben vezet, nyolc megállója van, 12,578 km hosszú és a szintkülönbség 370,5 m.

A várat 1331-ben említik először, amikor már királyi vár. 1442 körül Giskra cseh zsoldosai foglalták el. 1479-től a Dóczyaké lett. A XVII. században a Lippaiaké lett, majd a selmecbányai kamarához tartozva a kincstár tualjdonába került. 1677-ben német őrséget telepítettek bele, de miután Körmöcbányát a császáriak feladták az őrség megszökött, így Thökölyé lett. Ekkor a vár telejesen kiégett, de a kamara helyreállíttatta. A XVIII. században még lakták, de 1792-ben egy villámcsapás következtében újra leégett és ezután magára hagyták, azóta pusztul

A vadaspark egy olyan hely, ahol mesébe illő természet, érdekes állatkák, harsogó vízesés, halakkal teli tó, piknikezésre teremtett mező és pihenésre alkalmas nyugalom vár minden látogatót. A jávorszarvas-farmként üzemeltetett vadaspark örömmel lát minden természet- és állatrajongót. A megközelítőleg 21 hektáros területen több mint 30 állatfaj él. A vadaspark emellett aktív időtöltési lehetőségeket is kínál: simogatósarok, állateledel-csomagok, piknikezésre alkalmas mező a pihenéshez, szabad ég alatti sütés, sült különlegességeket kínáló büfé, horgászbotkölcsönzés, grillen elkészíthető pisztrángfogás a tóból. 

Az Újbányától  délre fekvő Garamszentbenedek sziklás magaslatán áll a nagyszabású megerősített benedek rendi klastrom, Szlovákia egyik legrégebbi és legjelentősebb építkezési műemlékeinek egyike. II. Géza király döntése alapján hozták létre 1075-ben, mégpedig abból a célból, hogy az addig gyéren lakott Garam vidékét betelepesítsék, és hogy támogassák a kereszténység gondolatát. A kolostor legrégebbi része a román stílusú bazilika, amelyet 1075-ben szenteltek fel. Ezekre az alapokra építették fel 1346 és 1375 között a mai gótikus Szent Egídia bazilikát.

A városnak a kakasdi városrészen kegyhelye van. Az 1863-as nagy szárazság és járványok idején a legeltető juhászok azt észlelték, hogy egy juh lábával kaparja a földet és nemsokára bővízű forrás buggyant elő. Ettől kezdve a környék életmentő forrása lett, melyet a nép a Szűzanya szobrával díszített. Csodás gyógyulások, fényjelenségek történtek itt, ezért a besztercebányai püspök már 1866-ban kegyhellyé nyilvánította, azóta búcsújáróhely.

Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma 14. századi, gótikus eredetű épület, melyet később többször megújítottak. A török időkben, 1664-ben elpusztult, de a 18. század elején barokk stílusban újjáépítették.

Az egykori ispotályos templomát 1390-ben építették Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A templom mellett állt egykoron a város szegény bányászai számára létesített ispotály.

A Kálvária dombon szentelték fel 1825-ben.

A szoborcsoport 1843és 47 között készült késő klasszicista stílusban. AlkotójaJ. Neuschl-Faragó.

Az üveggyár épülete 19. századi, később felújították.